Amikor egyedülállók vagyunk, azt hisszük, a férfit megszerezni nehéz, és ha ezen a tévhitünkön maga a párkapcsolat nem változtat, nagy bajban leszünk pár év múlva. Ugyanis lehet, hogy megszerezni nehéz, de utána hosszú távon megtartani még nehezebb, még akkor is, ha elsőre úgy, tűnik, minden rendben megy magától. Ugyanis ebbe az idilli állapotba könnyen bele lehet kényelmesedni, és közben elmegy mellettünk az élet és a párunk, és mi csak kapkodjuk a fejünket, mikor hűlt ki ennyire a kapcsolatunk. Mik a legfőbb hibák, amikbe beleeshetünk? És mit tehetünk ezek ellen?
Párhuzamos élet
A párkapcsolat első, rózsaszín ködös szakasza után jön az a fázis, amikor felszínre kerülnek az eddig eltemetett konfliktusok, kiéleződnek a kettőnk közötti különbségek. Ilyenkor megszaporodnak a viták, de a szenvedély még nem tűnik el nyomtalanul. Sok pár ekkor szakít, de a következő szakasz igazából ennél jóval veszélyesebb. Amikor túl vagyunk a vitákon, akkor jön az, amikor kicsit visszaszerezzük a saját életünket. Párunk helyett/mellett munkánkra, hobbinkra, barátainkra fókuszálunk, és ha nem figyelünk oda, könnyen különböző utakra tévedhetünk. Innen már csak egy lépés, hogy a különböző hatások miatt más irányba fejlődjünk, és aztán csak arra eszmélünk, hogy nem ismerjük azt, aki mellett nap mint nap felébredünk.
A párhuzamos élet legkiválóbb ellenszere, ha nem hagyjuk, hogy ennyire széttartson az életünk. Még ha kicsit több figyelmet szentelünk a saját életünknek, ne hagyjuk ki belőle a párunkat sem. Őt is hívjuk el a baráti találkozókra, meséljük el, mit élvezünk a hobbinkban, és természetesen róla se feledkezzünk el! Kérdezzük meg valódi figyelemmel, odaadással, hogy mit tart kihívásnak a munkájában, hova szeretne elutazni – egyszóval ismerjük meg újra egymást.
Feladatmegoldó robotok
Különösen, ha már gyerekeink is vannak, akiknek folyamatosan egyengetni kell az életét, belecsúszhatunk abba a hibába, hogy feladatmegoldó robotokká válunk ahelyett, hogy érző emberek lennénk. Amikor a párunkkal a kommunikációnk leszűkül az elvégzendő feladatok listázására és számonkérésére, amikor nincs másról szó közöttünk, csak hogy ki megy a gyerek szülői értekezletére, hogy jön ki hó végén a közös kassza matekja és mikor kell az autót szervizbe vinni, akkor elveszítjük azt, amiért igazából együtt vagyunk. Legyen időnk arra, hogy foglalkozzunk a másikkal, mint emberrel: hogy beszélgessünk a vágyainkról, az érzéseinkről. Hogy a közös életünkre ne projektként tekintsünk, hanem éljük meg minden örömével, bánatával, fáradtságával és boldogságával együtt.
Képbe jön egy harmadik
Egy hosszú távú kapcsolatban időnként mindkét fél ki van téve csábításnak. Ez egy elkapott pillantástól kezdve egészen a fizikai megcsalásig elmehet – a kérdés, mikor állítjuk meg a gyilkos folyamatot. Ugyanis ha belebonyolódunk egy titkos kapcsolatba, akkor az jó eséllyel a jelenlegi kapcsolatunk végét fogja jelenteni, de legalábbis jól jelzi, hogy rossz úton haladunk. Lehet, hogy elsőre úgy tűnik, a harmadikkal jobb lenne: megvan a tűz, a lobogás, ami a jelenlegi kapcsolatunkban esetleg már elhalt. De gondolkodjunk hosszú távon, évek múlva ebből az új kapcsolatból is ugyanúgy kiveszik a szenvedély. A szürke hétköznapok sora elfojtja a tiltott gyümölcs édességét. És akkor mi lesz? Jöhet egy újabb harmadik?
Nem is elfojtani kell a csábítást, hanem ítélkezésmentesen megvizsgálni: mi vonz minket az új személyben? Valószínűleg valami olyan, ami hiányzik a jelenlegi párunkból – a kérdés, hogy sosem volt meg, vagy csak mi hagytuk elveszni? Ha felfejtjük, mire vágyunk, arra is könnyebben rájövünk, hogyan varázsolhatjuk ezt vissza a jelenlegi kapcsolatunkba.
Forrás: ridikul.hu